A cukr�sztechnol�giai alapm�veletek legnagyobb csoportj�t a t�sztak�sz�t�s m�velet�t alkotj�k. Ebben a fejezetben megismerked�nk a t�szt�k
- laz�t�s�val
- csoportos�t�s�val
- legfontosabb jellemz�ikkel
- �sszet�tel�kkel
- k�sz�t�si m�djukkal
- felhaszn�l�si lehet�s�geikkel.

A t�sztalaz�t�si m�dszerek T�szt�nak nevezz�k a lisztb�l, folyad�kb�l, j�rul�kos anyagokb�l �ssze�ll�tott, jellegzetes �llom�ny�, egynem�v� dolgozott anyagot. T�szt�ink akkor fogyaszthat�k, ha laza szerkezet�ek. Ez�ltal k�nnyebben em�szthet�k, n�vekszik �lvezeti �rt�k�k. A megfelel� laza szerkezetet t�sztalaz�t�si m�dszerrel �rj�k el.

A t�szt�k laz�t�s�t v�gezhetj�k:
- Biol�giai laz�t�ssal
- Vegyszeres laz�t�ssal
- Zsirad�kkal val� laz�t�s
- Toj�shabbal val� laz�t�s
- Mechanikai laz�t�s

Biol�giai laz�t�s :

S�t��leszt�t tesz�nk a t�szt�ba. Az �leszt�sejtek optim�lis 30-32 C�-on elszaporodnak, ek�zben sz�ndioxid g�z k�pz�dik, amely a t�szta t�rfogat�t n�velve laz�tja a t�szt�t. A t�szta lyukacsos szerkezet� lesz .
A j� sikertulajdons�g� liszttel k�sz�lt t�szt�kn�l jelent�s t�rfogat n�veked�s �rhet� el.

�leszt�gomb�k �letk�r�lm�nyei:

- Langyos k�zeg--> megfelel� h�m�rs�klet
- oxig�n
- T�panyag   --> cukor
- Nedvess�g -->Tej

Vegyszeres Laz�t�s:

Felvertekhez omlos t�szt�khoz , m�zesekhez haszn�ljuk

-Sz�dabikarb�na
-S�t�por
-Szalak�r�
A h� �s a nedvess�g hat�s�ra sz�ndioxid termel�dik mely laz�tja a t�szt�t.

Zsirad�kkal val� laz�t�s : t�szt�inkat a j�l megv�lasztott mennyis�g� zsirad�kkal laz�tjuk 

- Morzsal�kos t�szt�k
- vaj, margarin ,zs�r
-Ts. - lecitin jelent�sen jav�tja a t�szt�inkat.
-Lisztben elmorzsolt zsirad�kok.

Toj�shabbal val� laz�t�s

A felvert t�szt�kat laz�tjuk �gy.
A t�rfogatuk megn� a leveg� bubor�kok hat�s�ra.
A s�t�ssel stabiliz�lt habos �llom�ny� t�szta szivacsosan laza szerkezet� lesz. 

Mechanikai laz�t�s

Hajtogatott t�szt�k